Környe község
Adatok
Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Tatabányai kistérség
Lakosság: 4466 fő
Terület: 45.35 km2
Népsűrűség: 98,48 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 34
Fekvése
Környe község Tatabányától 5 km-re terül el. Területe 45,37 km2, melyhez még Környebánya, Szentgyörgypuszta, Tagyospuszta és Irtáspuszta is hozzátartozik.
Története
Az előkerült leletek alapján bizonyítható, hogy már a kő- és bronzkorszak idején is éltek Környe területén. Gazdag római emlékekben is. Az Által-ér északi partján még ma is láthatók a római erődnek (Castrum) maradványai. Valószínűleg a Quirinum nevű erődítménnyel azonosítható.
Az okiratok szerint 1238-ban említik először "Kernye" néven. Ekkor a Csák nemzetség birtoka volt. Egy ideig Gesztes várához, majd Gerencsér várhoz tartozott. A törökök Mohács után malmával és pusztáival együtt felperzselték a községet. A XVII. század közepén gróf Csáky László református magyarokat telepített ide, akiket a katolikus gróf Esterházy József elűzött és 1745-től katolikus németeket telepített helyükre. Ekkor készített pecsétjén "Köves Környe" szerepel.
A falu központjában, 1757-ben Fellner Jakab emelte a község barokk templomát, amely a XIX. század közepén leégett. 1865-66-ban Ybl Miklós tervei alapján épült újjá.
A kiegyezés utáni időben Környe is szépen fejlődött. 1887-ben Koch Adolf plébános vezetésével megalakult a környék első vidéki hitelszövetkezete. Egy évvel később felépült az iskolája, óvodája, a postahivatal és a községháza. Posztoczky Károly földbirtokos Erdőtagyoson csillagvizsgálót és meteorológiai megfigyelőállomást épített.
1902-ben megépült a Tatabánya-Környe-Kisbér-Pápa vasútvonal. 1912-ben megkezdődött a széntermelés Környebányán. Vízimalmot és korszerű hengermalmot is létesítettek a faluban. 1947 augusztusában a község németajkú lakosságának egy részét sajnálatos módon az akkori törvényhozás szellemében kitelepítették.
1949-ben megalakult a helyi termelőszövetkezet és az országos hírűvé vált állami gazdaság, illetve jogutódja a Mezőgazdasági Kombinát, mely jelenleg részvénytársasági formában működik.
Nevezetességei
- Környe
- Római katolikus templom (műemlék jellegű)
- Régi római emlékkövek a plébánia udvarán
- Szent Orbán tölgyfaszobor
- Millecentenáriumi emlékpark és Árpád emlékmű
- Környebánya
- Római erőd maradványai
Képek
A környei karácsonyfa (2007)
A környei Árpád-műemlék
Az 1947. augusztus 27-ei német kitelepítés 60. évfordulójának emlékére
Az 1947. augusztus 27-ei német kitelepítés 60. évfordulójának emlékére (a felirat)
Következő községek
Köröm | Koroncó | Kórós | Kőröshegy | Körösladány | Körösnagyharsány | Körösszakál | Körösszegapáti | Köröstarcsa | Kőröstetétlen | Körösújfalu | Kosd | Kóspallag | Kőszárhegy | Kőszeg | Kőszegdoroszló | Kőszegpaty | Kőszegszerdahely | Kótaj | Kötcse | Kötegyán | Kőtelek | Kovácshida | Kovácsszénája | Kovácsvágás | Kővágóörs | Kővágószőlős | Kővágótöttös | Kövegy | Köveskál | Kozárd | Kozármisleny | Kozmadombja | Krasznokvajda | Kübekháza | Kulcs | Külsősárd | Külsővat | Kunadacs
További községek
Ságvár | Szajol | Sárhida | Szigliget | Hantos | Magyarszentmiklós | Tiszacsege | Nagykarácsony | Raposka | Gyomaendrőd | Kemenesmihályfa | Murony | Felsőpakony | Bátmonostor | Tormás | Gyál | Rinyaújnép | Hetyefő | Szorgalmatos | Kömpöc | Nyésta | Gecse | Pápadereske | Rábasebes | Apátfalva | Győrújfalu | Mátraszentimre | Herceghalom | Kőkút | Répáshuta | Bököny | Forráskút | Szamoskér | Kemence | Orfalu | Ecser | Tiszaszentmárton | Aranyosapáti | Lovászhetény | Nagyhódos | Kémes | Martfű | Molvány | Rétság | Pázmánd | Botpalád | Napkor | Ortaháza | Eger | Ábrahámhegy
